Habár az egész országot figyelembe véve talán ezen a területen a legalacsonyabb a népsűrűség, mégis néhány nagyon szép helyszínt rejt ez a rész. Egy kiemelkedő nemzeti park (Kiskunsági Nemzeti Park) és néhány teljesen egyedi város teszi érdekessé ezt a területet is a turisták számára.

Magyarország egyik legjellegzetesebb földrajzi egysége a Duna-Tisza köze. Az itt található természeti értékek és területek megóvása a - hazánkban másodikként, 1975-ben megalakult -  Kiskunsági Nemzeti Park feladata. A védett természeti területek összkiterjedése 116.000 hektár, amelyből 48.000 ha a kilenc különálló egységből álló Kiskunsági Nemzeti Park (KNP).  A Duna-Tisza köze egykor változatos természeti képeit ma is felfedezhetjük a Kiskunsági Nemzeti Park védett területein. A természeti és néprajzi értékek ötvözetei az alföldi gazdálkodás kultúrköréhez kötődnek. Ezek megőrzése, hosszú távú fenntartása és bemutatása a nemzeti park egyik legszebb feladata. 

A Duna-Tisza köze szikes területeinek fontos élőhelytípusát képezik a szikes tavak, melyek a Kiskunságra jellemező szélvájta medrekben alakultak ki. Vizüket a csapadék és a talajvíz táplálja; nyár derekára az erős párolgás miatt gyakran kiszáradnak.A szikes pusztákon költ a fokozottan védett túzok, Európa legnagyobb testű madara. A Solti-lapályon fekszik a Felső-Kiskunsági tavak területe, mely a Duna-Tisza köze legnagyobb kiterjedésű szikes tórendszere. Jelentős madárállomány figyelhető meg a tavak környékén. A sziki fészkelő közösség jellegzetes tagjai a gulipán, a piroslábú cankó, a kormos cankó, de nagy telepekben fészkel a dankasirály és a szerecsensirály is. A szikes mocsarak és csatornák nádasaiban költ a nyári lúd és a búbos vöcsök. A Ramsari egyezmény által nemzetközileg is védett vizes élőhely fontos állomása a tavaszi és őszi madárvonulásnak.

A természeti csodák mellett a néhány kiemelkedő város, amiknek egyaránt különleges hangulata van és más-más megközelítésből, de valamennyi egyedi élményt nyújt az oda látogatóknak: Kecskemét, Kalocsa, Szolnok és Szeged.