Mezőkövesd a Bükk-hegység déli lábánál, az Alföld és az Északi Közép-hegység találkozásánál terül el. Itt halad el az M3 autópálya, a 3-as számú országos főút és a Budapest-Miskolc-Kassa vasúti fővonal.  A Mátra-Bükk kiemelt üdülőkörzetéhez tartozik.

Régészeti emlékek azt mutatják, hogy már a népvándorlás korában lakott település volt és feltételezhető, hogy a honfoglaló magyarság is megtelepedett ezen a helyen. Igazi fejlődése azonban csak az Anjouk uralkodása idején indult, mert a 15. Században már rendszeresen mezővárosként említik. Mátyás 1464-ben pecsétet adott a városnak, s kiváltságlevelét 1472-ben megerősítette. A Mohács utáni időszak igen sok viszontagságot hozott a városra. Már 1544 után hódolt területté vált, de elpusztult 1552-ben is, az 1596-os mezőkeresztesi csata után pedig évekig lakatlan volt. A XVIII-XIX. században, folyamatos betelepüléseknek köszönhetően éledt újra a város, és jelentős előnyt kovácsolt a jobbágyfelszabadítást követő helyzetből is. Kövesd minden fejlődés ellenére megmaradt paraszti településnek.

Mezőkövesd igazi különlegességét egy kis vallási közösség adta meg, amely a XIX-XX. század idénymunkásságból tartotta el magát, és végül ezen a környéken telepedett le. A matyó hímzések az 1896-os Millenniumi Kiállításon tettek szert országos hírnévre.A  Matyók díszes népviseletükkel hamar felhívták magukra a figyelmet, és szépen lassan az egész művészetük csodájára jártak az emberek. Manapság az úgynevezett Hadas településrész az, ahol ezeket az emlékeket legjobban végigkísérheti a látogató, hiszen itt házról házra járva tekinthet be a bútorfestő, a hímző, vagy akár a mézeskalács sütő mesterségek helyi különlegességeibe. Rengeteg az emlékház, és a műhely, ahol néha saját magunk is megpróbálkozhatunk a matyó művészet elsajátitásával.