Zala megye déli részén, a Mura folyótól 13 km-nyire északkeletre, a Zalát és a Murát összekötő Principális-csatorna két oldalán épült. Alacsony (100-110 m) fekvésű vidék, a hajdani mocsárvilág lecsapolására számos csatorna szeli át meg át a környékbeli nedves réteket, legelőket. A várostól északra, északnyugatra 200 m-t meghaladó magasságú erdős dombvidék övezi. A városon halad át a 7-es főút. Nagykanizsa a Nyugat-Dunántúli Régió legdélebbi városa.
Nagykanizsa régi mező és kereskedőváros. A Római birodalomra visszanyúló múlttal rendelkezik. A terület már az őskorban is lakott volt. Kanizsa nevével 1245-ben találkozunk először, amikor Knysa (jelentése hercegé, fejedelemé) formában említik IV. Béla egyik adományozólevelében. Határában fontos királyi útvonal (via Regia) haladt át, ami a mai 7-es főútvonal, amely akkoriban hadiútként Fehérvárról indulva a Balaton mentén Kanizsán vezetett keresztül Horvátország felé.
1323-ban Károly Róbert oklevelében szerepel először maga a vár. A várnagy az Osl nembeli Lőrinc volt, az ő leszármazottai veszik fel később a „Kanizsai” nevet. Szigetvár eleste után (1566) a déli végvárvonal legfontosabb elemévé vált. Kapitánya ekkor Thúry György volt. 1690. április 13-án Batthyány Ádám szabadítja fel a várost. 1705-ig a bécsi udvari kamara fennhatósága alatt az élet újra felvirágzik, a vár benépesül.
Kedvező földrajzi helyzete miatt újra beindul a kereskedelem és a 18. század végére újra megkapja a vásártartási jogot. A földművelés és a kézművesség mellett ez lesz a város fő megélhetési forrása. A vár köveiből megindul az építkezés, az üzleti élet élénkül. 1765-ben Batthyány Lajos piarista gimnáziumot alapít, ami a térség szellemi központjává válik.
A 19. század második felében több kereskedelmi jelentőségű vasútvonalat is átadnak, és az első bankok is ebben az időszakban jönnek létre. Kibővül az oktatás, kereskedelmi felsőiskolát hoz létre a város zsidó lakossága, kórházat alapítanak, és a kereskedelem mellett egyre több ipari üzem (pl. téglagyár, sörgyár) is települ a városba.
Az 1930-as évek végén felfedezik a földgázt, és kőolajat, melynek hatására megalakul a MAORT telep (Magyar Amerikai Olajipari Részvénytársaság).
A város építészetileg nagyon színvonalas és szép épületei vannak. Nagyon sok a parkos és zöld terület, az utcák nem unalmasan egyenesek, a zalai dombok vonulatát követve kanyarognak, tehát igazán izgalmas a város képe.
A VASEMBERHÁZ
A város földesura építtette a XVIII. század közepén barokk stílusban, később klasszicista vonásokat is nyert. A kétszintes épület homlokzatának egyszerűségét az Erzsébet téri oldalon látható timpanon sem változtatja meg. A legutóbbi felújítás alkalmával kibontották az Ady utca felőli rész boltíveit, és árkádokat alakítottak ki. Valaha lakóház volt a földszintjén üzletekkel és műhelyekkel, az udvarán raktárakkal. A homlokzatán látható páncélos vitéz egy vaskereskedő cégére volt. A mai állapotában alul üzleteknek ad helyet, az emeleten találjuk az elegáns házasságkötő és fogadó termeket. Korábban itt kapott helyet a Városi Képtár, melyben az USA-ban dolgozó Ősze András műveinek egy részét állították ki. A Vasemberházzal szemben az Erzsébet tér DK-i sarkában áll a 20-as honvédek emlékműve. Nagykanizsa "házi ezrede" hősiesen harcolt az I. világháború orosz és olasz frontjain.
VÁRKAPU EMLÉKMŰ
A Vasemberháztól nyugatra a Király utcán haladva, mintegy 1 km-es kitérővel érhetjük el az emlékművet. Az európai jelentőségű kanizsai várat osztrák utasításra lebontották, anyagát széthordták, később helyét is beépítették, így nem maradt egyetlen bemutatható rész sem ebből a történelmi emlékből. Ezért a Nagykanizsai Történelmi Emlékbizottság 1988-ban, a kanizsai vár török uralom alóli felszabadításának 300. évfordulója alkalmából megemlékezést szervezett a hajdani vár közelében. Az emlékmű felállításának gondolatát végül városi összefogással a Nagykanizsai Városvédő Egyesület valósította meg 1996-ban. A várkapu emlékmű monumentalitásával méltó emléket állít ennek a történelmi korszaknak. A kapu előtt látható mellszobor a vár leghíresebb kapitányát, Thury Györgyöt ábrázolja. (Vörös János szobrászművész alkotása.) A várkapu mögött szép környezetben áll a II.világháborús időszak cigány áldozatainak fából faragott emlékműve.
ALSÓVÁROSI TEMPLOM ÉS KOLOSTOR 1702-14 között épült a lebontott vár tégláiból a ferencesrendi szerzetesek számára barokk stílusban. A templom főhajós és mellékhajós rendszerű, a falakon és a szentély kupoláján stukkós domborművek, a falak mentén díszes mellékoltárok láthatók. A szenteltvíz-tartót eredeti török sírkőből faragták. A főoltár képét G.F. Sambach festette 1770 körül, legértékesebbek mégis a templom szobrai. Ezek mellett megtekintésre érdemes a sekrestyében lévő faragott barokk szekrénysor. A templom alatt nagy kripta található. Ugyancsak barokk stílusú a kétszintes kolostor, mely közvetlenül a templomhoz simul.
A KERESKEDELMI KASZINÓ
A XIX. század végén épült eklektikus stílusban a városi társas élet fellendítése céljából, számtalan színielőadás és egyéb társas összejövetel színhelye volt. Az I. világháború alatt kórházi célokat szolgált, később a jelentékeny számú nagykanizsai zsidóság klubjává alakult. Jelenleg Honvéd Kaszinó néven működik.
DÉL-ZALAI TAKARÉKPÉNZTÁR ÉS BAZÁR-UDVAR;
A BIZTOSÍTÓ PALOTÁJA;
TURULMADÁR