Ráckeve csodálatos természeti környezetben fekszik, a Csepel-sziget déli részén.

A hangulatos Duna-parti városkáról első benyomásunk az, hogy valahol a város és a falu határmezsgyéjén mozog. Mégis Duna-parti sétányával, neves műemlékeivel és a sok helyen előbukkanó középkori emlékeivel a város meghatározás mellett tüntet, viszont nincsenek nagy ipari üzemek, lakótelepek, óvárosba ékelődő szolgáltatóházak.

Ráckeve területe már a bronzkorban lakott volt. A honfoglalás után az egész Csepel-sziget, így Ráckeve területe is a fejedelmi törzs szálláshelye volt. Az Árpádok alatt itt állt Ábrahámtelke község és egy, a XII. században épült kolostor, első írásos említése 1212. A 15. század közepén a török elől menekülő szerb lakosság telepedett le, ekkor kezdték először Kiskevének, majd később Ráckevének nevezni. Keve volt ugyanis az a város az Al-Duna mentén, ahonnan elmenekültek. (A szerbeket pedig akkoriban rácoknak nevezték.) A 15. században fontos hely lett királyi kiváltságok adományozása folytán. A 16. században török uralom alá került. Szegedi Kis István prédikátor fellépésével kezdődött a reformáció térhódítása a városban, később a humanista reformáció fontos központja lett.

A török háborúk idején a várost feldúlták, lakói elmenekültek. A török kiűzése után a győztes hadvezér Savoyai Jenő kapta jutalmul az egész Csepel-szigetet. Ekkor épült a város egyik legimpozánsabb épülete a Savoyai-kastély. A városba német telepesek érkeztek. Ettől kezdve a város lakosságát három nemzetiség alkotja.

A szocialista időkben járási székhely volt, városi rangját 1989-ben kapta vissza.

Napjainkban, a kultúrákat és az ehhez kapcsolódó rendezvényeket támogatva, sok művészetet kedvelő embert vonz magához a város. Lakosai számához mérten kiemelkedő mennyiségű galéria és Múzeum található itt, és a rendszerességel megrendezésre kerülnek különböző kultúrális fesztiválok. Mindez garanciát jelent arra, hogy a nemcsak napozni vágyó turisták biztosan megtalálják itt a számításaikat.

Árpád-Híd és a Duna holtág Savoyai kastély bejárata Savoyai kastély Naplemente a Dunán Ladik a Dunán Városháza Boldogasszony templom Árpád múzeum egyik ékessége

Szerb ortodox templom (Boldogasszony): A Boldogasszony tiszteletére szentelt templom 1487-ben épült gótikus stílusban. A két oldalkápolna a XVI. század elejéről való, amint a felül barokk (1758-ra befejezett), különálló harangtorony alsó része is. A falakat mindenütt freskók borítják.; Árpád Múzeum: A múzeumban gazdag gyűjtemény található a régi céhek és egyletek irat- és tárgyi anyagaiból, a vízi életre utaló néprajzi emlékekből. Képet ad a Dunának a város életében játszott szerepéről is. A múzeumnak több értékes tárgya van. Többek között a Diocletianus-kori, keletről származó, faragott elefántcsont ...; Kossuth utcai kereskedőházak: A Kossuth utcában több értékes történelmi emléket, illetve építészeti elemet és részletet hordozó épületet érdemes szemügyre venni. Az egykori kereskedőházak tágas pincéi is élményt jelenthetnek. ; Savoyai-kastély: Ráckeve legimpozánsabb épülete a helyreállított barokk kastély. Az 1702-ben elkezdett építkezés csaknem két évtizeden át tartott. Johann Lucas Hildebrandt műve a világi barokk építészet első hazai emléke.; Városháza: A hídlábnál áll a millenniumra épült szecessziós városháza (ami alatt középkori pince található). 1994-ben felújították, egykori tűzjelzőtornyából gyönyörű kilátás nyílik a vidékre.