A Tiszántúl domborzatilag valóban a leg síkabb része az Alföldnek, és ennek köszönheti különleges atmoszféráját, és legendáinak nagy részét. Földrajzilag, ha az egész tájegységet nézzük, akkor a terület egy része már a mai Romániához tartozik, de a magyarországi értelmezésegben a Tiszántúlt a Tisza és az országhatár közötti területekre értjük.

Régebben, a történelmi Magyar Királyság idején a Tiszántúl és a Tisza bal partja földrajzi neveket egyaránt használták. Az utóbbi nagyjából a Tiszától északra eső Felső-Tisza-vidék területét jelölte. Ez a beosztás 1920-ig, a trianoni békeszerződésig hivatalos maradt. A Tiszántúlt Békés, Hajdú, Bihar, Szabolcs, Szatmár, Ugocsa, Máramaros és Szilágy vármegyék alkották. Magyarország a trianoni átcsatolások révén elvesztette Máramaros, Szilágy és Ugocsa vármegye teljes területét, míg Bihar vármegye nyugati fele az országon belül maradt. A Tisza bal partja elnevezést ettől kezdve kiveszett a használatból, és a továbbiakban már csak a Tiszántúl elnevezést használták (még a második bécsi döntés után is). Jelenleg Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megye teljes területe, illetve Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád megye keleti fele tartozik ide. Praktikus okoból gyakran a Tiszántúlhoz sorolják a beregi (tiszaháti) településeket is, amelyek a Tisza jobb partján fekszenek (Felső-Tisza-vidék).

Területei:

• Szatmári-síkság (Ecsedi-láp, Szamosköz)
• Nyírség
• Hajdúság (Hajdúhát)
• Hortobágy
• Nagykunság
• Körös-vidék (Kis-Sárrét, Nagy-Sárrét)
• Maros-Körös köze (Viharsarok)

Kiemelkedőbb városai:

• Nyíregyháza 
• Debrecen
• Békéscsaba
• Hortobágy
• Hajdúszoboszló 
• Gyula
• Orosháza 
• Makó